Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SNOWBOARD történelem

 

Snow board története

2012.09.18
A Snow board története A hódeszkához hasonlatos csúszó alkalmatosságok használatára a régmúlt időkből is kerültek elő bizonyítékok, de ezek vélhetően inkább voltak hivatottak a hóban való közlekedést könnyíteni, mint sport-tevékenységet folytatni. A 19. század második felében divatossá vált és fellendült turizmus magával hozta a havas lejtőkön gyakorolt rekreációs sporttevékenységeket is, melyek között a századfordulón megjelent Toni Lenhardt találmánya, a monogleiter. Ez a snowboard elődjének tekinthető eszköz olyan népszerűvé vált, hogy versenyeket is szerveztek és 1914-ben Bruck an der Mur-ban megrendezték az első monogleiter világbajnokságot is. Bár a sportágban még az ’50-es években is rendeztek világbajnokságot, népszerűsége csúcsán ekkor már régen túljutott. Újabb fellendülés azután következett be, hogy Sherman Poppen 1965-ben szabadalmaztatta a Snurfer-t, mely a mai modern snowboardok közvetlen előfutárának tekinthető, bár nem rendelkezett kötéssel. Az első tíz évben megközelítőleg egymillió darabot adtak el belőle és a ’70-es évek elejétől már komoly versenysorozatban mérték össze tudásukat a vesenyzők. A verseny ösztönözte a deszkák technikai fejlődését és 1972-ben Jake Burton Carpenter megjelent az első kötéssel ellátott snowboarddal, majd 1980-ban a sílécekhez hasonló szendvicsszerkezettel és a P-Tex talppal. Paul Graves 1982-ben megszervezte az első Snowsurfing Nemzeti Bajnokságot Vermontban (USA), mely műlesiklásból (slalom) és lesiklásból (downhill) állt és amely komoly érdeklődést váltott ki Amerikában az országos médiákban. A következő évben a Tom Sims által szervezett bajnokságon már félcsőben is megmutathatták tudásukat a riderek. 1988-ban megrendezték az első világbajnokságokat (mindjárt hármat: Ennsdorfban, Svájcban, Livignoban, Olaszországban és Breckenridgeben, az Egyesült Államokban). 1989-ben megalakult a sportág nemzetközi szabályozó szövetsége az Internatonal Snowboard Association (ISA), melyet egy évvel késöbb az International Snowboard Federation (ISF) váltott. 1994-ben a Nemzetközi Síszövetség (FIS) felvette sportágai sorába a snowboardot és megalkotta saját szabályait. A sportág feletti hegemónia kérdését a NOB döntötte el, mely 1995-ben felvette a az 1998-as Nagano-i Téli Olimpia programjába az óriás-műlesiklást ill. a félcsőt és a lebonyolítással, valamint a kvalifikációval a FIS-t bízta meg. 2002-ben a Salt Lake City-ben rendezett olimpián az óriás-műlesiklást paralel óriás műlesiklásra (Paralel Giant Slalom [PGS]) cserélték. A 2006-os torinói téli olimpián szerepelt először a snowboardcross és a NOB Elnökségének döntése alapján, a 2014-es Szocsi Téli Olimpia programjában már a slopestyle és a "special slalom" is szerepelni fog. Hogy az olimpián mely műlesiklás (slalom) formátumban indulhatnak a versenyzők arról a FIS illetékes bizottságának javaslatára a Nemzetközi Síszövetség tanácsa fog dönteni az olimpia előtt. A snowboard az elmúlt 30 évben a legdinamikusabban fejlődő téli sportággá nőtte ki magát. Észak-Amerikában egy 2010-es felmérés szerint már a vendégek 50%-a snowboarddal csúszik. A sport Japánban is hasonlóan népszerű. Európában ez az arány 25-40% között mozog. Kivételt képez Norvégia, ahol a snowboard már népszerűbb, mint az alpesi sí. Magyarországgal kapcsolatban nincsenek pontos statisztikák, de az iparág szakértői 50.000 körülire becsülik az évente deszkát csatoló magyarok számát. Szakágak [szerkesztés] Hardbooters [szerkesztés] Az összefoglalóan "hardbooter"-nek (kemény bakancsosnak) nevezett szakág magában foglalja az eredeti, a sportág esszenciáját őrző, bár mára már inkább csak a versenyzők által űzött "alpin" snowboardozást és a free-carvingot. Alpin Snowboard [szerkesztés] A hódeszka összes válfaja közül ez áll legközelebb a síeléshez. Legalább is annyiban, hogy itt is a lesiklás sebességének élvezetén, a technika tökéletességén és a deszka minden rezdülése feletti kontrollon van a hangsúly. Mindemellett ennek a deszkatípusnak a fejlődéséből profitált a legtöbbet a síelés, hiszen a mára már hétköznapi, de nagyon fontos újításokat, mint például a sidecut radius-t, avagy a fordulást elősegítő íveket a deszkák és lécek oldalán, a snowboardosok fejlesztették ki. A snowboard "speed" versenyszámok, melyek közé az alpin számok mellett a boardercross is tartozik, nevükhöz illően a sebességről szólnak. Manapság versenyeket műlesiklás (slalom - SL), párhuzamos műlesiklás (paralel slalom - PSL), valamint óriás műlesiklás (giant slalom - GS) és paralel óriás műlesiklás (paralel giant slalom - PGS) versenyszámokban rendeznek. 2012-ben bevezetésre kerül egy új formátum a három résztvevős párhuzamos műlesiklás (3S) is, melynek bemutatkozó versenye Szocsiban a 2014-es olimpia helyszínén lesz egy EK futam keretében. Röviden összefoglalva, az összes versenyszám lényege, hogy a versenyzők a lejtő tetejéről indulva, a kék (fekete) ill. piros kapukat a megfelelő irányból kerülgetve a lehető leggyorsabban jussanak le a lejtő alján található célig. A párhuzamos versenyszámok esetén mindezt párosával egyszerre indulva, egymás ellen küzdve kell teljesíteni és a továbbjutás a döntő felé egyenes kieséses rendszerben történik. Alpin versenyszámok kizárólagos szabályalkotó nemzetközi szervezete a Nemzetközi Síszövetség (FIS). Más nemzetközi szervezet égisze alatt nem szerveznek ilyen versenyeket. Az alpin snowboard az évezred első évtizedének közepére sokat veszített népszerűségéből, aminek hatására a nagy síléc és snowboard gyártók beszüntették az ilyen típusú deszkák gyártását, de mivel a versenysport fennmaradt, helyüket mára a főként versenyzőket kiszolgáló specializált, egyedi "custom" deszkákat fejlesztő és gyártó manufaktúrák vették át, amelyek a folyamatos fejlesztésekkel, lassan igazi high-tech technikai sporttá teszik ezt a szakágat. A világkupában részt vevő jelentősebb deszkakészítők a Kessler, a világbajnok Sigi Grabner féle SG-Snowboards, az APEX, az Oxess, illetve a kétszeres olimpiai bajnok Philip Schoch-hoz köthető Pearl. Rajtuk kívül készítenek ilyen deszkákat az USA-ban, Japánban, Koreában és Szlovéniában is. Bár már többször csődbe ment, a mai napig gyárt és forgalmaz hagyományos anyagokból készülő alpin deszkákat az egykor legendás F2 is. A modern verseny snowboardok alumínium (Titanal™) valamint üveg- és/vagy szénszálas szövet alkotta kompozit anyaggal borított famagból, jó vaxmegtartó képességű vagy nano-P-Tex™ talppal készülnek. Rádiuszuk 11-18m. Az alumíniumra a nagy menetsebességnél fellépő rezonancia csillapítása és a kanyarokban a jobb ívtartás, így a kemény, jeges pályákon a jobb éltartás miatt van szükség, amit a fém rossz rugózása és 360°-os torziós nyúlása segít elő. Az utóbbi években elterjedt platnik, miközben stabil talapzatot képeznek a ridernek, szabadon engedik a deszkát az ideális ívre hajlani, elősegítve a tökéletes élvezetést a kanyarokban. A kemény kötés és cipő is a deszka és főleg az élek direkt irányítását segítik elő. A kötések állásszöge hegyes, a deszkák egyirányúak. Free-Carving [szerkesztés] A free-carving és extreme-carving a hódeszka longboard-os hagyományaihoz tér vissza. A sebesség és az extrém trükkök helyett, az ívhúzás szépségére helyezi a hangsúlyt. Ehhez a hosszú és keskeny deszkák a legalkalmasabbak, egészen hegyes szögű kötésállásokkal. A riderek szinte felfekszenek a pályára kanyarodás közben. Softbooters [szerkesztés] A merev műanyag héjtól eltérően a puha bakancsok (softboots) ugyan kevésbé segítik a deszka pontos irányítását, ugyanakkor rugalmasságuknak köszönhetően jobban csillapítják az ugrások végén a leérkezéskor fellépő ütközési energiákat. Freestyle [szerkesztés] A sportág legismertebb és legkedveltebb ága. Népszerűségét mutatja, hogy komoly sípályarendszer ma már elképzelhetetlen kidobókat (ugratókat), korlátokat, dobozokat és egyéb elemeket felvonultató park nélkül. A szabad stílus mainstream, hivatalos sípályákra korlátozott világa mellett hamar kialakult az underground extrém közössége is, akik gyakorlatilag bárhol, városban, erdőben, ill akárhol, ahol akárcsak egy hógolyónyi havat találnak hódolnak kedvenc sportjuknak. Jelentős az undergound körül kialakult szubkultúra is. A freestyle deszkák kétirányúak, szendvicsszerkezetük üvegszál borítású magból és főképp gyenge vaxtartású, de strapabíróbb extrudált talpból áll. A mag az olcsó tömegdeszkáknál keményhabból, míg a drágább, minőségi deszkáknál fából készül. A kantnik élét az oldalirányú csúszás elősegítésének érdekében lereszelik. A kötések állásszöge változatos, a kötések a deszka közepétől azonos távolságra helyezkednek el. Boardercross [szerkesztés] A boardercross deszka anyagában és felépítésében megegyezik a modern alpin-versenydeszkákkal. A kötések és cipők valamivel keményebbek a freestyle-hoz használtnál, hogy a nagy sebességnél is biztosan lehessen irányítani a deszkát. A boardercross egy csoportos versenyszám, ahol 4-6 versenyző indul egyszerre és küzdik le magukat egy döntött kanyarokkal és ugratókkal nehezített pályán. A cél itt is elsőként áthaladni a célvonalon. Freeride [szerkesztés] A freeride a tapasztalt riderek sportja. Kiépítetlen, többnyire szűzhavas lejtőkön, extrémebb változataiban szakadékokkal tűzdelt hegyoldalakon való lesiklást jelent. Szépsége mellett rengeteg veszélyt is rejt. A lavinák, a hóréteg alatt megbúvó sziklák, faágak és egyéb veszélyforrások miatt nagy tapasztalat és helyismeret, ezek hiányában szakképzett túravezető szükséges az űzéséhez. A freeride deszkák hasonlóak a freestyle deszkákhoz, de a mély hóhoz alkalmazkodva szélesebbek annál. Bár ezek is kétirányúak, a kötések közötti felezőpont a deszka középpontjához képest a deszka vége felé van eltolva, ezzel is csökkentve a deszka orrára nehezedő nyomást és így a hóba fúródás veszélyét. Elmélet [szerkesztés] Részek és Paraméterek a deszka részei és paraméterei: orr (nose) - a deszka eleje derék (waist) - a deszka közepe hátsó rész (tail) - a deszka hátulja él, kantni (edge) - a deszka fémmel szegett éle hosszúság - a deszka orrától a végéig mért távolság híd - a derék földtől való elemelkedése futófelület hossza - a deszka csúszófelülete tényleges élhossz (effektív edge) - az él hasznos hossza szélesség - három helyen adják meg: az orrnál, a deréknál és a hátsó résznél az oldalív sugara (sidecut radius) - mekkora ívben fordul a deszka rugalmasság - nc terpesz (stance) - a két kötés közti távolság felső réteg - a deszka teteje felső szövet - az erő elnyelése a feladata mag (core) - az alsó és felső szövet egymástól való távol tartása a feladata alsó szövet - a szakító szilárdsága fontos talp (base) - ez a rész érintkezik a hóval oldalfal (sidewall) - lezárja a felső- és alsó réteget + az élet a kötés részei és paraméterei: kemény kötés - alpesi stílushoz, fémcsatokkal rögzül a bakancs a deszkához puha kötés - hótaposó-szerű csizmát csatolunk a deszkához cipő kemény - hasonlít a sícipőhöz, csak más irányba merev puha - belül hab, kívül bőr Trükkök [szerkesztés] "Lebegő" trükkök ollie-k - ez sok aerial trükk alapja. Hasznos továbbá kis akadályok (buckák) átugrásához.